szerda, október 31

16. fejezet

Elnézést amiért így megkésve írok,de volt hogy elfelejtettem,vagy nem jött ötlet ill. nyaralás,fesztiválok...most itt vagyok és igyekszem mindent bepótolni :)

- Mia!Hééé,keljél.!Egy óra múlva indulunk.- hallottam hogy valaki kelteget
- Hee?!Mindjárt,mindjárt...- szólaltam meg nagy nehezen,fejemet fel emelve az asztaltól.Pont úgy aludtam el mint a részeg ember a pulton.
- Hallod?!keljél mert lekéssük a repülőt.- hallottam Niki hangját,aki már ideges volt mert még mindig nem tudtam felébredni.
Magamhoz tértem nagy nehezen,körbe néztem,Bradet sehol sem láttam kissé megijedtem
- Hová tűnt Bradley?- kérdeztem kétségbe esetten
- Nyugi,csak haza ment átöltözni,mire indulunk itt lesz.- felelte Dóri - Hogy érzed most magad?
- Nem jól - válaszoltam - itt kell hagynom a szerelmemet,és szembe kell néznem az elemekkel...egy hónap nélküle,olyan mint egy év,hiába van webcam,és face az mégsem olyan mint mikor megérintem,átölelem és a fülébe súgom mennyire is szeretem.
A két barátnőm nem felelt semmit sem,tudták hogy igazam van,és nem szerettem volna ha sajnálnak


Amíg Brad nem érkezett vissza a szállóba felöltöztem,elkészültem és leültem az ágyra ott ahol pár órája Ő feküdt,ma éjjel talán más valaki fog aludni,én pedig a repülőgépen utazok vissza Budapestre.Védtelen leszek nélküle,tudom nagyon jól hogy a hazai sajtó és média róllunk fog kérdezősködni,kamu barátok csak még jobban fognak szaporodni.Szülő városomba nem is nagyon merek hazamenni,ott meg sok lenne az irígy ember.Legszívesebben ordítanék a sírástól,de nem fogom megtenni,úgy döntöttem hogy ezt a két órát boldogan fogom eltölteni Braddel,nem szeretném ha látná milyen szomorú vagyok hogy itt kell hagynom.
Lassan ő is vissza érkezett,a mamájától búcsú ajándékkép egy gucci táskát kaptam,azzal az üzentettel hogy mire vissza érek ezt szeretné látni a karomon.
Hoppá,majd' el felejtettem!Az alatt az idő alatt miközben Bradley hazament átöltözni,beugrott egy közeli ékszerészhez,és meg vette a 28 karátos gyémánt gyűrűt,amit kinézett nekem.Csodálatosan nézett ki,a lányok rögtön el is kezdtek poénkodni velem hogy megkérték a kezemet,és hogy ezentúl vigyázzak mit teszek...bolondok :D
D.U. 14:45 ideje volt felszállni a repülőre,Brad kikésért minket egészen az átszállóig.Ott hozzáfordultam, szorosan magamhoz öleltem,és hosszan megcsókoltam.Éreztem hogy eleresztett egy könnycseppet.Rá néztem,ő rám majd letöröltük egymás könnyes arcát...
- Nos akkor viszlát Mia.!Írj mihamarabb.!SZERETLEK!Vigyázz magadra!!
- Te is vigyázz,rögtön írok mihánst a repülőgépen leszünk.Mindennél jobban szeretlek!
- Egy hónap és itt leszel nálam,légy erős én is az leszek.Szia
- Oké,ha rád gondolok biztos kitartok,Szia!
Majd még egy csók,megfordultam és elindultam a repülőgépre....

szerda, március 28

15. fejezet

Érzékien végigsimított a karomon, majd a hátamon, egészen le a derekamig. Én a mellkasára hajtottam a fejem, és a vállait kezdtem masszírozni. Majd elkezdte csókolni a nyakamat, és a melleimet simogatta. Én közben egyre lejjebb öleltem, egészen a derekáig lecsúsztam, és éreztem, amint a férfiassága már nem nagyon fér el a nadrágjában.Az ágyra fektetett,ezzel egész testével közel hajolt hozzám, megfogta a tarkómat, és a mellkasához szorította. Hirtelen megszűnt létezni számomra a világ, hallottam a szívdobbanását, és éreztem bőrének finom illatát, és lélegzetvételét.Soha senki sem volt rám ilyen hatással mint ő.Becsuktam a szemem, és csak rá koncentráltam, élveztem minden vele töltött pillanatot. Percekkel később szétváltunk, és egymás szemébe néztünk.Pillantásunk elárult mindent,akartuk egymást,talán még jobban mint eddig bármikor
- Nagyon szeretlek Mia!.- mondta halkan, és nagyon finoman ismét szájon csókolt.
- Én is téged.- válaszoltam,azzal a hasára ültem lefogtam a két kezét és szájon csókoltam.Lassan le vetkőztetett,aztán felült,rám pillantott megérintette az arcom,majd másodperc töredéke múlva magamban éreztem.Hirtelen el fogott valami..egy érzés...a tudat hogy holnap már nem lesz itt mellettem,hogy nem lesz aki átöleljen éjjelente.
Belé kapaszkodtam,körmeim a hátába vésődtek ő át karolt és egymásba omlottunk.Semmi mást nem lehetett hallani,csak a halk sóhajokat.Még ma,még ezen az estén utoljára nem tudtam felfogni.Legszívesebben itt maradtam volna de nem lehetett.Egyszer csak hangos nyögés hagyta el mindkettőnk száját...Talán az eddigi legszebb együttlétünket élhettük át,hiszen minden az arcára volt írva.Le feküdt az ágyamra,én pedig a mellkasára feküdtem.
- Legszívesebben nem engedném meg hogy el menj.- fakadt ki
- Meg kell értened,otthon már várnak nincs állampolgárságom hogy itt maradhassak.Hidd el,nekem is rossz lesz nélküled,eddig csak úgy éltem szürke semmit mondó napokat,de mióta ismerlek van miért harcolnom,talán éppen ez fogja még erősebbé tenni a kapcsolatunkat.- próbáltam vigasztalni
- Tudom,de nagyon rossz lesz nélküled.Egyet ígérj meg!Bármit hallasz rólam ne hidd el... - megijesztett ezzel a mondatával,mintha azt akarta volna ki jelenteni,ha félrelép ne higgyem el.Bármit is gondoltam abban a percben,próbáltam végig hallgatni. - Bár,szerintem bízol már bennem annyira hogy a rosszindulatú pletykák nem fognak ki akasztani.-
- Megígérem.!Tudom nagyon jól hogy nem is lenne rá időd,másik meg szeretsz annyira hogy meg se forduljon ez a fejedben.- Rá néztem,ő is rám nézett láttam a kék szemeiben hogy teljesen oda van értem. - Szeretlek.!- suttogtam
- Én is.!-suttogta majd homlokon puszilt.Jó éjszakát kívánt majd próbáltunk aludni.Nekem nem ment,csak forgolódtam az ágyon.Nem szerettem volna felébreszteni,hiszen annyira édesen szuszogott,így fel keltem és ki ültem az erkélyre rágyújtani.
Holnaptól már nem alhatunk együtt,neten keresztül beszélhetünk,még az a jó hogy az utolsó percig mellettem lesz.Ahogy kint ültem és gondolkoztam,szép lassan el fogott az álom,és el aludtam...

csütörtök, március 22

14.fejezet

Mostanra már kezdtem hozzá szokni hogy lépten-nyomon a mi kapcsolatunkra kíváncsi a fél világ.Ami néha jó és kifejezetten el mosolyodunk rajta,néha pedig kissé kínos.Alig telt el két hét miután kiderült hogy összejöttünk,máris a címlapon villogtam állítólag azért mert "idegen férfival" láttak meg ahogy bevásárolok az egyik plázában.Máris kezdték találgatni hogy az új szeretőm illetve le cseréltem Bradet egy fiatalabb pasira.Ami nem volt igaz,csak mivel nagyon jó barátságot ápolok Niki barátjával,így meg kért arra hogy menjek el vele és mivel én is lány vagyok jobban el tudom dönteni mi tetszene Nikinek.Ebből adódott hogy már is új barátom van...
Persze mikor Brad meg látta a címlapot,nem kapta fel a vizet tudta hogy ki is Tamás,ő csak jót nevetett ezen a pletykán miközben én fortyogtam a dühtől.Aztán történt olyan is,egyik délután elhatároztuk hogy le megyünk a sétányra görkorizni.Hátra estem és le ültem a betonra,Bradley nem vette észre csak jó pár méterre arrább hogy nem vagyok mellette,meg fordult vissza jött,és ki nevetett.Elejében dobálni kezdtem,majd magamon röhögtem milyen suta vagyok néha.
Pár nappal ezelőtt azon beszélgettünk Braddel,hogy mi az amit nagyon szeretnék,nem értettem a kérdést majd ki fejtette bővebben :
- Mi az amit nagyon szeretnél,de nem tudod meg kapni?
- Őszintén?Nem is tudom...-gondolkoztam,majd eszembe jutott hogy soha sem kaptam az exemtől plüss állatkát. - Óriás plüss macit,de miért?
- Csak úgy kérdezem,mert nem sokára mentek haza és gondoltam hogy veszek valami ajándékot amiről eszedbe fogok jutni.
- Te ajándék nélkül is az eszembe vagy!Nem kell semmi,és úgy is sietek vissza amint el rendeztem otthon a dolgokat. - Ugyan is arra jutottunk hogy vissza jövök,és veszünk egy közös házat és összeköltözünk.
- De én...- meg sem vártam hogy befejezze a mondandóját,kedvesen le pisszegtem
- Brad,elég.Nem kell és pont
- Ó,hogy te milyen vagy néha - sóhajtotta el magát,majd egy fél mosolyt eresztett el.Rövid gondolkozás után kijelentette - El kell mennem,fél óra és itt vagyok
- De még is hova?nincsen semmi interjúd - kérdeztem meglepődve
- Valóban,de majd meg tudod.Szeretlek,szia - Azzal megpuszilt és le lépett
- Szia! - csodálkozás ült az arcomra.Niki bejött a szobámba és ő is megepedten kérdezte :
- Hogy-hogy ilyen gyorsan le lépett?Tá'n csak nem megint össze vesztetek?
- Nem.- feleltem még mindig lesújtva - kérdezte mit szeretnék nagyon mielőtt haza utazunk,és én mondtam neki hogy semmit sem,erre fogta magát és el ment,azt mondta fél óra és itt van.De ma nincsen semmiféle interjú,fotózás forgatás..Nem miért lépett le.
- Hát biztos hogy sürgős dolga akadt ami nem ér rá később...
- Niki,te tudsz valamit?
- Sajnos csak én is annyit mint te,de ne aggódj várd ki mi lesz.!
- Hát jó,addig le tusolok,meg meg kajálok,mert így csak a kíváncsiságom növelem.
Fél óra múlva vissza is jött Bradley,még pedig egy hatalmas macival ami ott ült az ágyam szélén.
kezében szívet tartott,és a közepében pedig a saját neve volt található :



"Bradley"


- Mondtam hogy nincs szükségem ajándékra!- De Brad el hallgatatott
- Azért vettem,ha éjszaka nem leszek melletted itt lesz a maci amit át bírsz ölelni.És lényegében ott leszek melletted a maci személyében. - mosolyogta el magát.De aranyos,képes volt csak ezért fél órát nélkülem töltenie hogy meg vegye amire mindig is vágytam...nagy maci a szeretett fiútól.Leírhatatlan az érzés amit iránta érzek,nem tudom hogy fogom bírni nélküle,holnap megyünk haza.Minden cuccunk be van pakolva a bőröndbe.Csak még a macit és a közös képünket nem raktam el,bár a macit cipelni fogom a kezembe,a képet pedig a táskámba teszem el.
Hoppá,majd' el felejtettem mondani hogy Dóri és Justin is össze jöttek!Dóri jelenleg Justinnál tölti az éjszakát,mondjuk érthető hiszen holnap ilyenkor már a repülőn utazunk haza.
Nem várom....




péntek, március 2

13.fejezet


“Inkább előbb mint utólag” ez járt a fejemben miközben mentünk vissza a szállodába oké  egyezek ezzel az állításal de valahogy nem most kellett volna 2-3 nap elteltével,hiszen alig ismerkedtünk meg.Nem szerettem volna szótlan maradni,és ezen agyalni,inkább Bradleyre koncentráltam.
– Szóval mára mi a terved?-kíváncsiskodtam
– Nem tudom még őszíntén.Lesz egy interjúm az abc– nél aztán passz..Miért?-
– Csak kérdeztem,mert most szeretnék egy kicsit a lányokkal is lenni nem szeretném ha azt éreznék hanyagolom őket.
– Rendben van,ahogy érzed.Estére találkozunk?– éreztem hogy kissé rosszul esett neki a kijelentésem,de tényleg nem akartam a lányokat el hanyagolni elvégre évek óta a legjobb barátnők vagyunk és nyaralni jöttünk ide.
– Estére?oké,beszélek a lányokkal és mit szólnál egy házi bulihoz?
– Hm,jó ötlet el hívom Zachet,Edet és Justint…
– Szerintem Justint nem nagyon kell,jön az magától tudod ő meg Dóri randizgatnak,nem emlékszel?– lepődtem meg rajta
– Ó tényleg,milyen feledékeny is vagyok milyen jó hogy itt vagy nekem– mosolygott el
– Igen,pár év múlva meg én leszek majd a határidő naplód mert annyi mindent nem tartasz majd észben– nevettem el magam
– Nem rossz,nem rossz– vágta rá Brad
– Kösz,legalább akkor már fizetést is kérek
– Mennyit?
– Hónaponként 5000$
– Mii?!Hogy mennyit?!
– 5000-et na ne mond hogy nem bírnád– röhögésbe kezdtem
– Hááát,nem is tudom…Majd még meg gondolom
– Szemét!Mázlid van hogy aranyos vagy
– Én mindig az vagyok– jelentette ki,majd egy édes mosolyal rám nézett.A kocsi le állt,megékeztünk a szállodához körbenéztem látok-e fotósokat.Nem láttam.Ki szálltunk a kocsiból oda jött hozzám,szorosan átölelt amennyire bírt még jobban éreztem a parfümje illatát ami Gorgio Armani legújabb illat kollekciójából származott.A vállára hajtottam a fejem,éreztem hogy már most kegyetlenül fog hiányozni nem akartam el ereszteni,de ő sem engem gyengéden simította végig a hátam egyszer,kétszer,háromszor…nem szóltunk egymáshoz ölelésünk mindent elárult.Fel néztem rá,majd megcsókoltam még jobban szorított már-már kezdett fájni,de nem bántam,végül megtörtem a csendet.
– Akkor este nálam,hiányozni fogsz!
– Igyekszem minél előbb itt lenni,Nézed majd a csatornát délután 2-kor?
– Igen,minden féleképp
– Rendben van,szeretlek nagyon Mia!
– Én is téged.– Azzal még egy csókot kaptam tőle majd el búcsúztunk egymástól, a lakosztályon a lányok már vártak ők is látták a ma megjelent cikket.
– Mit szólsz hozzá Mia?Olvastad már?– kérdezte Dóri,láthatóan aggódott miattam
– Igen,Bradley anyukája már meg mutatta.Őszintén szólva nem tudom.Nem tehetek mást mint hogy bele törődöm.Brad azt mondta hogy jobb most így az elején hogy kiderült mint mondjuk hónapokkal később mert akkor abból a fele sem lenne igaz.Csak dühít hogy valaki be árult minket.
– Nos az a valaki Justin volt.Kérlek ne akadj ki Mia ő sem számított erre.Mikor értem jött még mindig itt voltak a fotósok és addig nem engedték be amíg nem nyilatkozik rólatok.
– Szóval Justin?!– tört rám a hiszti roham– Mi az hogy addig nem engedték el amíg nem nyilatkozik?Hahóóó!Ő is hiresség,neki már tudni kellene mit csináljon ilyen szituációban!Nem hiszem el hogy…
– Nyugodj meg!Ne hogy már ezen vesszetek össze!– szólt közbe Niki– Megtörtént oké.Ki vagy akadva,oké!Meg tudlak érteni de igaza van Bradnek inkább most derüljön ki,mint később mikor már hazafelé mennénk.
Rá néztem Dórira,nem akartam bántani látszott rajta hogy nagyon bejön neki Justin így csak bólintottam hogy minden rendben,el van feledve a dolog.Igazából én is kedveltem Justint de azért ez sokkolt.Igyekeztem higgadt lenni,ami nem ment olyan könnyen
– Azt beszéltük meg Braddel hogy ma veletek leszek,este pedig csinálunk egy kis házibulit,remélem nem lesz nagyon gáz.
– Jajj,dehogy is!Ez remek ötlet – helyeseltek mindketten
– Csak annyi hogy nekem ki kell mennem Tomiért ami kb fél óra,nem gond?–
– Jajj, dehogy is Niki.!tudom hogy ma érkezik meg azért is ajánlottam Bradnek a bulit.
– És velünk mi lesz?– kérdezte pánikba esve Dóri – ööö akarom mondani velem…-
– Dóri!Erre is gondoltam,mivel ugye Justin Brad egyik legjobb barátja,veled pedig randizik így neki is itt a helye.Ugy hogy szépen fel hívod és beszélsz vele hogy jöjjön el.– Öröm íródott Dóri arcára hogy Justinnal lehet és hogy ő is itt lesz rögtön kapta is a telefont hogy fel hívja.Kisvártatva ki jött a szobájából mosolyal az arcán majd el mondta hogy Justin is el jön
– Remek – helyeseltem – Szóval mi is volt tegnap?Már nagyon kíváncsi vagyok a randevútokra.
– Hát,le mentünk a partra sétálni meg koktéloztunk és…De héé!Honnan tudod hogy vele voltam?
– Hát először is össze futottunk vele,miközben rólad kérdezősködött,majd meg adtam a számodat neki,az útán mikor fel hívtam Nikit hogy nem megyek haza ő is mondta hogy tudni szeretné már mi volt köztetek mert akkor még nem voltál itthon.Na de halljam csak a részleteket!
– Nem történ semmi különös,csak beszélgettünk meg sétáltunk,szerintem még nem akarja el hamarkodni a dolgot,de én sem siettetem akár mennyire is tetszik…
– Oppá!!Nocsak,nocsak valaki tá’n nem csak szerelmes??!– viccelődtünk Nikivel
– Haha!Mintha tik nem azok lennétek,Mia te csak hallgass pár óra elteltével már az ágyadban landolt a pasi– kontrázott Dóri
– De az más,kérlek – magyarázkodtam – Én kérlek szépen illuminált állapotban voltam,nem emlékeztem semmire.
– Részeg voltál.
– Miért nem ugyan az?
– Majdnem – röhögött Dóri – Tehát nem akarok sietettni semmit,majd ahogy jön
– Mink szurkolunk nektek – szólt közbe Niki – Ugye Mia?
– Így igaz,tedd oda magad csajszi.Nézz rám,boldog vagyok te is az leszel Justin mellet
– Azért ne éljük bele magunkat.Ez a jövő titka
Nem szóltunk semmit Nikvel,tudtuk hogy ennek még lesz folytatása
– Izé…akarom mondani Brad 2 órakkor interjut ad az abc-nél meg nézzük?Vagy van valami programotok?
– Egyenlőre nincs…
– Oké,kíváncsi vagyok mi lesz benne.Remélem rólam még semmi
– Ne bízd el magad,lehet hogy meg említenek majd,de az is biztos hogy Brad mesél rólad
– Minimum annyit mondana rólam hogy van pár kapcsolata.Elvégre meg ígérte hogy távol tart a nyilvánosságtól.
– Meglássuk hogy alakul - zárta le a témát Niki - Mit szólnátok ha el mennénk kávézni egy közeli kávézóba?
– Tökéletes gondolat – helyeseltünk mindketten – Gyors le tusolok és átöltözöm aztán indulhatunk is – hadartam el magam miközben vonultam be a fürdőbe.Fél óra múlva már a kávézóban ültünk és igyekeztünk mindent ki pletykálni,amikor egy idegen lány oda jött az asztalunkhoz
– Elnézést kérek a zavarásért,de nem te vagy az a lány aki a mai újságban Bradley Cooperrel van? - kérdezte és látszott rajta hogy zavarban van.Össze néztünk mindhárman nem tudtam szóhoz jutni,majd Dóri rá vágta
– De,igen ő az.Van valami gond vele?
– Dóri,kérlek! – pisszegtem le,persze hiába
– Nem,Mia!Mégis hogy képzeli hogy csak így ide jön és rá kérdez...
– Maradj már!Igen,én vagyok az,mit szeretnél? - Láthatóan meg ijedt a lány,de igyekezett semmi jelét mutatnia.
– Csak annyit szeretnék hogy Bradley egyik rajongója vagyok továbbá egy rajongói oldal adimnja és szeretnék sok boldogságot kívánni nektek...
– Köszönjük szépen,még valami esetleg?
– Lehetne egy közös képet talán?
Rá pillantottam a két barátnőmre,ők csak annyit mondtak ahogy érzem nem szerettem volna el utasítani,látszólag kedves lánynak tűnt így bele egyeztem.A kép elkészülte után meg köszönte majd még egyszer gratulált aztán vissza ment az asztalához.
Délután 2-kor megnéztük az interjút nagyjából az új filmjéről volt szó.Viszont nem hagyhatták annyiban a magán életét sem.Mikor oda került a sor Niki felszólalt
– Mia,ezt figyeld.! – felhangosította a tévét

Nos,azt tudjuk hogy Zoeval végleg vége,de mi történt azóta?

Nem szeretnék most erről beszélni,de annyit elárulok,hogy nagyon boldog vagyok

Avval a bizonyos lánnyal?

(...)Igen,vele!Remélem nézi a műsort és tudnia kell hogy nagyon szeretem!

Üzennél neki valamit?

Igen

Akkor a 3-as kamera a tiéd

Mia,mindennél fontosabb vagy nekem!Nagyon szeretlek,várni fogok rád ameddig csak lehet!


Wow,Mia nagyon szerencsés lehetsz.Köszönjük hogy eljöttél
sok szerencsét a mostani filmedhez!Hölgyeim és uraim
Bradley Cooper!



– Hááttööö...
– Nos...
Mind két barátnőm rám nézett,nem mertek meg szólalni,mert attól tartottak hogy ki akadok
– Mi van? – kérdeztem értetlenül – Ha arra gondoltok mit szólok hozzá...nos – pillanatnyi hatásszünet állt be – örülök!Lényegében most már mindegy,mert tudnak rólam az emberek mindjárt fel is hívom hogy el mondjam neki milyen büszke is vagyok rá - mosolyogtam






kedd, február 28

12. fejezet




Szerencsénk van hogy Bradleynek nem kell mennie a forgatásra,így nyugodtan kipihenhettük magunkat bár én nem bírtam sokáig aludni,fel ültem az ágyra és néztem ahogy Brad alszik.Valamit álmodhatott mert párszor el mosolyodott lassan és gyengéden végig simogattam az arcát majd homlokon pusziltam és le mentem a konyhába valami kaja után nézni.Nem szerettem volna felébreszteni hisz' olyan édesen aludt.
A konyhában Glória javában sütötte a reggeli palacsintát,leültem az asztalhoz és beszélgetni kezdtünk
- Jó reggelt,jól aludtál?Hallottam az éjjel milyen jól megvoltatok,örülök hogy ennyire jól meg vagytok.
- Neked is jó reggelt.mondjuk rá jól csak valahogy nem sokat aludtam,nem bírtam.Elnézést szeretnék kérni ha néha kicsit túl hangosak voltunk.Nem akartuk hogy fel ébredj.
- Ugyan,semmi baj.Néha még én is jókat nevettem magamban egy-egy vicc hallatán.-majd pár perc elteltével komolyra fordította a szót,hangjából hallottam mintha aggódna a kapcsolatunk miatt.-Minden rendben van Mia?Csak mert látom hogy gondterhelt vagy amióta itt vagy nálunk.
- Igen,minden a legnagyobb rendben.Álmomban nem gondoltam volna hogy egyszer megadatik az hogy olyan barátom legyen akiért egy világ rajong.Aki alig ismert meg,de már bízik bennem,és nem akar el veszíteni,aki mindent meg tenne értem mert annyira szeret.
- Örömmel hallom hogy boldog vagy a fiam mellett,de mégis nincs valami ami nyomja a lelked?-nézett rám aggódva
- Szóval...-kezdtem bele,de elcsuklott a hangom.Nem tudtam megszólalni,de össze szedtem minden erőm és próbáltam folytatni.- Az a helyzet hogy nagyon bele szettem Bradleybe de félek ha haza utazok,mi lesz a kapcsolatunkkal?Mármint képes lesz-e várni rám,esetleg nem,félek attól hogy majd a média szét választ minket.Oda haza ez fog rám várni,tudom.!Továbbá van itt még valami...Bradley ex barátnője ezért is vesztünk össze a minap.Oda jött hozzánk és olyanokat vágott a fejemhez hogy a fiad csak ki használ,valójában ő a barátnője.Meg mondta nem akar még egyszer látni Braddel.Oké,aztán meg beszéltük a dolgokat,de félek mi lesz ezután?-majd éreztem hogy könnybe lábadt a szemem
- Mindenre van megoldás.!- biztatott Glória - Bízz bennem én csak tudom,Bradley nem fog félrelépni ha ettől félsz,várni fog rád bármennyibe is kerüljön.Ami pedig Zoét illeti,nem kell tartanod tőle én meg is mondtam a fiamnak anno hogy nem tetszik nekem ez a nő,de mivel őt választotta nem volt más választásom mint hogy elfogadjam.Nagyon parancsolgatós volt,meg mondta hova és kivel menjen a fiam mindegy ebbe most ne bonyolódjunk bele.A lényeg hogy te ne félj semmitől itt vagyok én,itt van Brad vigyázunk rád ezt megígérhetem.
- Jaj,köszönöm szépen,de meg tudom védeni magam - utasítottam el kedvesen a felajánlását.
- Rendben,te tudod de ha bármi kell,csak szólj én itt vagyok.- mosolygott rám,majd hirtelen egy újságot vett elő és elébem rakta- Szeretném ha elsőként tudnál róla,még most reggel.El mentem a közeli boltba és megpillantottam egy újságban titeket.Kérlek nézz bele-




Bele pillantottam,lefagytam...nem tudtam hinni a szememnek Bradleyvel benne voltunk az újságban :
Bradley Cooper egy titokzatos idegennel vigasztalódik!
Mint azt mára már tudjuk Bradley végleg szakított  Zoe Saldanaval mert nem bírta el viselni a lány furcsa viselkedését.Tegnap egy előkelő hotel bejáratánál kapták lencsevégre a Másnaposok sztárját,és egy idegen lányt,ahogy kézen fogva sétáltak ki a szállodából és eléggé boldogok voltak.Közeli ismerősök szerint a pár néhány napja ismerkedett meg a Santa-Monica-i tenger parton,és igen hamar közös nevezőre jutottak.Szerettük volna elérni Bradley-t hogy megtudjuk az igazságot de nem vette fel a telefonját.Annyi biztos hogy a férfi végleg lezárta közös múltját az Avatar sztárjával.


Egy szó nem tudott kijönni a számból,totál el akadtam örültem hogy semmi negatív nem volt rólam,viszont dühített hogy valaki el kotyogta hogyan ismerkedtünk meg.Kissé talán még Bradleyre is hogy nem szólt arról ki kereste őt annyira.De tudom hogy miattam nem vette fel a telefont igaz nagyon friss még a kapcsolatunk ahhoz hogy bejelentse igen is együtt vagyunk.De díjaztam a viselkedését így hamar elszállt a dühöm iránta.
- Nos,mit szólsz hozzá.?Mit érzel most?- törte meg a csendet Glória
- Nem tudom.dühöt és nyugodtságot is egyszerre.Meg könnyebbültem hogy semmi negatív vélemény nincs rólam,dühít az hogy valaki elárult minket.Friss még ehhez a kapcsolatunk hogy bárki információt adjon le rólunk.-jelentettem ki halkan
- Megértelek,de ne aggódj ez itt így megy.Ha át mész a szomszédba kávézni holnap már egész Amerika tudni fogja hogy hol voltál.-nyugtatott meg Glória
- Értem de nekem ez még nagyon új.Viszont már jól esne egy erős kávé,kérsz te is?- ajánlottam fel,mert már le fordultam a székről olyan kómás voltam.
- Hagyd majd én,te csak nyugodtan ülj le.
- Nem,nem.!Én szeretnék,hol találom a hozzá valókat?-tiltakoztam
- Jó rendben.Megtalálod őket a felső polc bal felén
Azzal neki álltam főzni,időközben Bradley is lejött a konyhába,annyira édes volt ahogy az anyukáját arcon puszilta.Mint egy kis gyermek amikor felébred reggel és rohan a mamájához.Oda jött hozzám,gyengéden átölelt és megpuszilta a nyakam.
- Jó reggelt édesem,de korán fel ébredtél.- Megfordultam,átkaroltam a derekát és szájon pusziltam
- Neked is.Igen,nem bírtam sokáig aludni,ki dobott az ágy így lejöttem a mamádhoz.Felébreszteni nem akartalak olyan édesen aludtál.-néztem rá,és mosolyogtam.
- Jaj de édes vagy!Hirtelen megijedtem amikor felébredtem és nem voltál mellettem azt hittem el mentél
- Nem,nélküled biztos nem mennék sehova,főleg most - azzal oda adtam neki a magazint ami még mindig azon az oldalon volt kinyitva ahol a cikk állt.
- Már az újságokban vagyunk és valaki elmondta  hogy pár nappal ezelőtt jöttünk össze.-fakadtam ki,bár nem ordítottam igyekeztem higgadt maradni.Bradley rá kezdett.
- Miért aggódsz?Lényegében az igazat írták
- Igen,de miért kell tudni mióta vagyunk együtt?-értetlenkedtem- Elvégre ez még ránk tartozik
- Figyelj nem akarok veled korán reggel veszekedni,jobb hogy most derült ki mint utólag és abból már nagyobb pletyka lenne össze hordanának mindent,amiből fele sem lenne igaz. -kis hallgatózás után megint megszólalt. - Jó hogy nem vettem fel a telefonomat,amikor a szavamat adtam hogy nem mutatlak a médiának egyszer talán igen,akkor is csak azért hogy tudják igen is itt vagy nekem.-nézett rám a kék szemeivel. - Annyira szeretem amikor ilyen kis morcos vagy,olyan elbűvölő tudsz lenni.Ilyenkor úgy érzem végem van.-Oda jött és átkarolta a nyakam.Rá néztem majd egy gúnyos pillantást vetettem rá,persze viccből.Ő megfogott és behurcolt a szobába a kávét végéül a mamája készítette el,mert nem hagyott vissza menni a konyhába Brad.
Bent maradtunk a hálóban,le dobott az ágyra majd csikizni kezdett tehetetlen voltam mert lefogott,így kénytelen voltam elviselni a kínzását

Pár perc múlva Glória kopogtatott be,hogy elkészült a kávénk de lassan már kihül.Így le mentünk meg inni,majd reggeliztünk elköszöntünk a mamájától és mentünk vissza a szállodába a csajokhoz