szerda, március 28

15. fejezet

Érzékien végigsimított a karomon, majd a hátamon, egészen le a derekamig. Én a mellkasára hajtottam a fejem, és a vállait kezdtem masszírozni. Majd elkezdte csókolni a nyakamat, és a melleimet simogatta. Én közben egyre lejjebb öleltem, egészen a derekáig lecsúsztam, és éreztem, amint a férfiassága már nem nagyon fér el a nadrágjában.Az ágyra fektetett,ezzel egész testével közel hajolt hozzám, megfogta a tarkómat, és a mellkasához szorította. Hirtelen megszűnt létezni számomra a világ, hallottam a szívdobbanását, és éreztem bőrének finom illatát, és lélegzetvételét.Soha senki sem volt rám ilyen hatással mint ő.Becsuktam a szemem, és csak rá koncentráltam, élveztem minden vele töltött pillanatot. Percekkel később szétváltunk, és egymás szemébe néztünk.Pillantásunk elárult mindent,akartuk egymást,talán még jobban mint eddig bármikor
- Nagyon szeretlek Mia!.- mondta halkan, és nagyon finoman ismét szájon csókolt.
- Én is téged.- válaszoltam,azzal a hasára ültem lefogtam a két kezét és szájon csókoltam.Lassan le vetkőztetett,aztán felült,rám pillantott megérintette az arcom,majd másodperc töredéke múlva magamban éreztem.Hirtelen el fogott valami..egy érzés...a tudat hogy holnap már nem lesz itt mellettem,hogy nem lesz aki átöleljen éjjelente.
Belé kapaszkodtam,körmeim a hátába vésődtek ő át karolt és egymásba omlottunk.Semmi mást nem lehetett hallani,csak a halk sóhajokat.Még ma,még ezen az estén utoljára nem tudtam felfogni.Legszívesebben itt maradtam volna de nem lehetett.Egyszer csak hangos nyögés hagyta el mindkettőnk száját...Talán az eddigi legszebb együttlétünket élhettük át,hiszen minden az arcára volt írva.Le feküdt az ágyamra,én pedig a mellkasára feküdtem.
- Legszívesebben nem engedném meg hogy el menj.- fakadt ki
- Meg kell értened,otthon már várnak nincs állampolgárságom hogy itt maradhassak.Hidd el,nekem is rossz lesz nélküled,eddig csak úgy éltem szürke semmit mondó napokat,de mióta ismerlek van miért harcolnom,talán éppen ez fogja még erősebbé tenni a kapcsolatunkat.- próbáltam vigasztalni
- Tudom,de nagyon rossz lesz nélküled.Egyet ígérj meg!Bármit hallasz rólam ne hidd el... - megijesztett ezzel a mondatával,mintha azt akarta volna ki jelenteni,ha félrelép ne higgyem el.Bármit is gondoltam abban a percben,próbáltam végig hallgatni. - Bár,szerintem bízol már bennem annyira hogy a rosszindulatú pletykák nem fognak ki akasztani.-
- Megígérem.!Tudom nagyon jól hogy nem is lenne rá időd,másik meg szeretsz annyira hogy meg se forduljon ez a fejedben.- Rá néztem,ő is rám nézett láttam a kék szemeiben hogy teljesen oda van értem. - Szeretlek.!- suttogtam
- Én is.!-suttogta majd homlokon puszilt.Jó éjszakát kívánt majd próbáltunk aludni.Nekem nem ment,csak forgolódtam az ágyon.Nem szerettem volna felébreszteni,hiszen annyira édesen szuszogott,így fel keltem és ki ültem az erkélyre rágyújtani.
Holnaptól már nem alhatunk együtt,neten keresztül beszélhetünk,még az a jó hogy az utolsó percig mellettem lesz.Ahogy kint ültem és gondolkoztam,szép lassan el fogott az álom,és el aludtam...

csütörtök, március 22

14.fejezet

Mostanra már kezdtem hozzá szokni hogy lépten-nyomon a mi kapcsolatunkra kíváncsi a fél világ.Ami néha jó és kifejezetten el mosolyodunk rajta,néha pedig kissé kínos.Alig telt el két hét miután kiderült hogy összejöttünk,máris a címlapon villogtam állítólag azért mert "idegen férfival" láttak meg ahogy bevásárolok az egyik plázában.Máris kezdték találgatni hogy az új szeretőm illetve le cseréltem Bradet egy fiatalabb pasira.Ami nem volt igaz,csak mivel nagyon jó barátságot ápolok Niki barátjával,így meg kért arra hogy menjek el vele és mivel én is lány vagyok jobban el tudom dönteni mi tetszene Nikinek.Ebből adódott hogy már is új barátom van...
Persze mikor Brad meg látta a címlapot,nem kapta fel a vizet tudta hogy ki is Tamás,ő csak jót nevetett ezen a pletykán miközben én fortyogtam a dühtől.Aztán történt olyan is,egyik délután elhatároztuk hogy le megyünk a sétányra görkorizni.Hátra estem és le ültem a betonra,Bradley nem vette észre csak jó pár méterre arrább hogy nem vagyok mellette,meg fordult vissza jött,és ki nevetett.Elejében dobálni kezdtem,majd magamon röhögtem milyen suta vagyok néha.
Pár nappal ezelőtt azon beszélgettünk Braddel,hogy mi az amit nagyon szeretnék,nem értettem a kérdést majd ki fejtette bővebben :
- Mi az amit nagyon szeretnél,de nem tudod meg kapni?
- Őszintén?Nem is tudom...-gondolkoztam,majd eszembe jutott hogy soha sem kaptam az exemtől plüss állatkát. - Óriás plüss macit,de miért?
- Csak úgy kérdezem,mert nem sokára mentek haza és gondoltam hogy veszek valami ajándékot amiről eszedbe fogok jutni.
- Te ajándék nélkül is az eszembe vagy!Nem kell semmi,és úgy is sietek vissza amint el rendeztem otthon a dolgokat. - Ugyan is arra jutottunk hogy vissza jövök,és veszünk egy közös házat és összeköltözünk.
- De én...- meg sem vártam hogy befejezze a mondandóját,kedvesen le pisszegtem
- Brad,elég.Nem kell és pont
- Ó,hogy te milyen vagy néha - sóhajtotta el magát,majd egy fél mosolyt eresztett el.Rövid gondolkozás után kijelentette - El kell mennem,fél óra és itt vagyok
- De még is hova?nincsen semmi interjúd - kérdeztem meglepődve
- Valóban,de majd meg tudod.Szeretlek,szia - Azzal megpuszilt és le lépett
- Szia! - csodálkozás ült az arcomra.Niki bejött a szobámba és ő is megepedten kérdezte :
- Hogy-hogy ilyen gyorsan le lépett?Tá'n csak nem megint össze vesztetek?
- Nem.- feleltem még mindig lesújtva - kérdezte mit szeretnék nagyon mielőtt haza utazunk,és én mondtam neki hogy semmit sem,erre fogta magát és el ment,azt mondta fél óra és itt van.De ma nincsen semmiféle interjú,fotózás forgatás..Nem miért lépett le.
- Hát biztos hogy sürgős dolga akadt ami nem ér rá később...
- Niki,te tudsz valamit?
- Sajnos csak én is annyit mint te,de ne aggódj várd ki mi lesz.!
- Hát jó,addig le tusolok,meg meg kajálok,mert így csak a kíváncsiságom növelem.
Fél óra múlva vissza is jött Bradley,még pedig egy hatalmas macival ami ott ült az ágyam szélén.
kezében szívet tartott,és a közepében pedig a saját neve volt található :



"Bradley"


- Mondtam hogy nincs szükségem ajándékra!- De Brad el hallgatatott
- Azért vettem,ha éjszaka nem leszek melletted itt lesz a maci amit át bírsz ölelni.És lényegében ott leszek melletted a maci személyében. - mosolyogta el magát.De aranyos,képes volt csak ezért fél órát nélkülem töltenie hogy meg vegye amire mindig is vágytam...nagy maci a szeretett fiútól.Leírhatatlan az érzés amit iránta érzek,nem tudom hogy fogom bírni nélküle,holnap megyünk haza.Minden cuccunk be van pakolva a bőröndbe.Csak még a macit és a közös képünket nem raktam el,bár a macit cipelni fogom a kezembe,a képet pedig a táskámba teszem el.
Hoppá,majd' el felejtettem mondani hogy Dóri és Justin is össze jöttek!Dóri jelenleg Justinnál tölti az éjszakát,mondjuk érthető hiszen holnap ilyenkor már a repülőn utazunk haza.
Nem várom....




péntek, március 2

13.fejezet


“Inkább előbb mint utólag” ez járt a fejemben miközben mentünk vissza a szállodába oké  egyezek ezzel az állításal de valahogy nem most kellett volna 2-3 nap elteltével,hiszen alig ismerkedtünk meg.Nem szerettem volna szótlan maradni,és ezen agyalni,inkább Bradleyre koncentráltam.
– Szóval mára mi a terved?-kíváncsiskodtam
– Nem tudom még őszíntén.Lesz egy interjúm az abc– nél aztán passz..Miért?-
– Csak kérdeztem,mert most szeretnék egy kicsit a lányokkal is lenni nem szeretném ha azt éreznék hanyagolom őket.
– Rendben van,ahogy érzed.Estére találkozunk?– éreztem hogy kissé rosszul esett neki a kijelentésem,de tényleg nem akartam a lányokat el hanyagolni elvégre évek óta a legjobb barátnők vagyunk és nyaralni jöttünk ide.
– Estére?oké,beszélek a lányokkal és mit szólnál egy házi bulihoz?
– Hm,jó ötlet el hívom Zachet,Edet és Justint…
– Szerintem Justint nem nagyon kell,jön az magától tudod ő meg Dóri randizgatnak,nem emlékszel?– lepődtem meg rajta
– Ó tényleg,milyen feledékeny is vagyok milyen jó hogy itt vagy nekem– mosolygott el
– Igen,pár év múlva meg én leszek majd a határidő naplód mert annyi mindent nem tartasz majd észben– nevettem el magam
– Nem rossz,nem rossz– vágta rá Brad
– Kösz,legalább akkor már fizetést is kérek
– Mennyit?
– Hónaponként 5000$
– Mii?!Hogy mennyit?!
– 5000-et na ne mond hogy nem bírnád– röhögésbe kezdtem
– Hááát,nem is tudom…Majd még meg gondolom
– Szemét!Mázlid van hogy aranyos vagy
– Én mindig az vagyok– jelentette ki,majd egy édes mosolyal rám nézett.A kocsi le állt,megékeztünk a szállodához körbenéztem látok-e fotósokat.Nem láttam.Ki szálltunk a kocsiból oda jött hozzám,szorosan átölelt amennyire bírt még jobban éreztem a parfümje illatát ami Gorgio Armani legújabb illat kollekciójából származott.A vállára hajtottam a fejem,éreztem hogy már most kegyetlenül fog hiányozni nem akartam el ereszteni,de ő sem engem gyengéden simította végig a hátam egyszer,kétszer,háromszor…nem szóltunk egymáshoz ölelésünk mindent elárult.Fel néztem rá,majd megcsókoltam még jobban szorított már-már kezdett fájni,de nem bántam,végül megtörtem a csendet.
– Akkor este nálam,hiányozni fogsz!
– Igyekszem minél előbb itt lenni,Nézed majd a csatornát délután 2-kor?
– Igen,minden féleképp
– Rendben van,szeretlek nagyon Mia!
– Én is téged.– Azzal még egy csókot kaptam tőle majd el búcsúztunk egymástól, a lakosztályon a lányok már vártak ők is látták a ma megjelent cikket.
– Mit szólsz hozzá Mia?Olvastad már?– kérdezte Dóri,láthatóan aggódott miattam
– Igen,Bradley anyukája már meg mutatta.Őszintén szólva nem tudom.Nem tehetek mást mint hogy bele törődöm.Brad azt mondta hogy jobb most így az elején hogy kiderült mint mondjuk hónapokkal később mert akkor abból a fele sem lenne igaz.Csak dühít hogy valaki be árult minket.
– Nos az a valaki Justin volt.Kérlek ne akadj ki Mia ő sem számított erre.Mikor értem jött még mindig itt voltak a fotósok és addig nem engedték be amíg nem nyilatkozik rólatok.
– Szóval Justin?!– tört rám a hiszti roham– Mi az hogy addig nem engedték el amíg nem nyilatkozik?Hahóóó!Ő is hiresség,neki már tudni kellene mit csináljon ilyen szituációban!Nem hiszem el hogy…
– Nyugodj meg!Ne hogy már ezen vesszetek össze!– szólt közbe Niki– Megtörtént oké.Ki vagy akadva,oké!Meg tudlak érteni de igaza van Bradnek inkább most derüljön ki,mint később mikor már hazafelé mennénk.
Rá néztem Dórira,nem akartam bántani látszott rajta hogy nagyon bejön neki Justin így csak bólintottam hogy minden rendben,el van feledve a dolog.Igazából én is kedveltem Justint de azért ez sokkolt.Igyekeztem higgadt lenni,ami nem ment olyan könnyen
– Azt beszéltük meg Braddel hogy ma veletek leszek,este pedig csinálunk egy kis házibulit,remélem nem lesz nagyon gáz.
– Jajj,dehogy is!Ez remek ötlet – helyeseltek mindketten
– Csak annyi hogy nekem ki kell mennem Tomiért ami kb fél óra,nem gond?–
– Jajj, dehogy is Niki.!tudom hogy ma érkezik meg azért is ajánlottam Bradnek a bulit.
– És velünk mi lesz?– kérdezte pánikba esve Dóri – ööö akarom mondani velem…-
– Dóri!Erre is gondoltam,mivel ugye Justin Brad egyik legjobb barátja,veled pedig randizik így neki is itt a helye.Ugy hogy szépen fel hívod és beszélsz vele hogy jöjjön el.– Öröm íródott Dóri arcára hogy Justinnal lehet és hogy ő is itt lesz rögtön kapta is a telefont hogy fel hívja.Kisvártatva ki jött a szobájából mosolyal az arcán majd el mondta hogy Justin is el jön
– Remek – helyeseltem – Szóval mi is volt tegnap?Már nagyon kíváncsi vagyok a randevútokra.
– Hát,le mentünk a partra sétálni meg koktéloztunk és…De héé!Honnan tudod hogy vele voltam?
– Hát először is össze futottunk vele,miközben rólad kérdezősködött,majd meg adtam a számodat neki,az útán mikor fel hívtam Nikit hogy nem megyek haza ő is mondta hogy tudni szeretné már mi volt köztetek mert akkor még nem voltál itthon.Na de halljam csak a részleteket!
– Nem történ semmi különös,csak beszélgettünk meg sétáltunk,szerintem még nem akarja el hamarkodni a dolgot,de én sem siettetem akár mennyire is tetszik…
– Oppá!!Nocsak,nocsak valaki tá’n nem csak szerelmes??!– viccelődtünk Nikivel
– Haha!Mintha tik nem azok lennétek,Mia te csak hallgass pár óra elteltével már az ágyadban landolt a pasi– kontrázott Dóri
– De az más,kérlek – magyarázkodtam – Én kérlek szépen illuminált állapotban voltam,nem emlékeztem semmire.
– Részeg voltál.
– Miért nem ugyan az?
– Majdnem – röhögött Dóri – Tehát nem akarok sietettni semmit,majd ahogy jön
– Mink szurkolunk nektek – szólt közbe Niki – Ugye Mia?
– Így igaz,tedd oda magad csajszi.Nézz rám,boldog vagyok te is az leszel Justin mellet
– Azért ne éljük bele magunkat.Ez a jövő titka
Nem szóltunk semmit Nikvel,tudtuk hogy ennek még lesz folytatása
– Izé…akarom mondani Brad 2 órakkor interjut ad az abc-nél meg nézzük?Vagy van valami programotok?
– Egyenlőre nincs…
– Oké,kíváncsi vagyok mi lesz benne.Remélem rólam még semmi
– Ne bízd el magad,lehet hogy meg említenek majd,de az is biztos hogy Brad mesél rólad
– Minimum annyit mondana rólam hogy van pár kapcsolata.Elvégre meg ígérte hogy távol tart a nyilvánosságtól.
– Meglássuk hogy alakul - zárta le a témát Niki - Mit szólnátok ha el mennénk kávézni egy közeli kávézóba?
– Tökéletes gondolat – helyeseltünk mindketten – Gyors le tusolok és átöltözöm aztán indulhatunk is – hadartam el magam miközben vonultam be a fürdőbe.Fél óra múlva már a kávézóban ültünk és igyekeztünk mindent ki pletykálni,amikor egy idegen lány oda jött az asztalunkhoz
– Elnézést kérek a zavarásért,de nem te vagy az a lány aki a mai újságban Bradley Cooperrel van? - kérdezte és látszott rajta hogy zavarban van.Össze néztünk mindhárman nem tudtam szóhoz jutni,majd Dóri rá vágta
– De,igen ő az.Van valami gond vele?
– Dóri,kérlek! – pisszegtem le,persze hiába
– Nem,Mia!Mégis hogy képzeli hogy csak így ide jön és rá kérdez...
– Maradj már!Igen,én vagyok az,mit szeretnél? - Láthatóan meg ijedt a lány,de igyekezett semmi jelét mutatnia.
– Csak annyit szeretnék hogy Bradley egyik rajongója vagyok továbbá egy rajongói oldal adimnja és szeretnék sok boldogságot kívánni nektek...
– Köszönjük szépen,még valami esetleg?
– Lehetne egy közös képet talán?
Rá pillantottam a két barátnőmre,ők csak annyit mondtak ahogy érzem nem szerettem volna el utasítani,látszólag kedves lánynak tűnt így bele egyeztem.A kép elkészülte után meg köszönte majd még egyszer gratulált aztán vissza ment az asztalához.
Délután 2-kor megnéztük az interjút nagyjából az új filmjéről volt szó.Viszont nem hagyhatták annyiban a magán életét sem.Mikor oda került a sor Niki felszólalt
– Mia,ezt figyeld.! – felhangosította a tévét

Nos,azt tudjuk hogy Zoeval végleg vége,de mi történt azóta?

Nem szeretnék most erről beszélni,de annyit elárulok,hogy nagyon boldog vagyok

Avval a bizonyos lánnyal?

(...)Igen,vele!Remélem nézi a műsort és tudnia kell hogy nagyon szeretem!

Üzennél neki valamit?

Igen

Akkor a 3-as kamera a tiéd

Mia,mindennél fontosabb vagy nekem!Nagyon szeretlek,várni fogok rád ameddig csak lehet!


Wow,Mia nagyon szerencsés lehetsz.Köszönjük hogy eljöttél
sok szerencsét a mostani filmedhez!Hölgyeim és uraim
Bradley Cooper!



– Hááttööö...
– Nos...
Mind két barátnőm rám nézett,nem mertek meg szólalni,mert attól tartottak hogy ki akadok
– Mi van? – kérdeztem értetlenül – Ha arra gondoltok mit szólok hozzá...nos – pillanatnyi hatásszünet állt be – örülök!Lényegében most már mindegy,mert tudnak rólam az emberek mindjárt fel is hívom hogy el mondjam neki milyen büszke is vagyok rá - mosolyogtam